Március 19 – Szent József ünnepe
ÜNNEP. Március 19-e a magyar néphagyományban és a keresztény kultúrkörben is kiemelt jelentőségű: ekkor ünnepeljük József napját, amely egyben a tavaszkezdetet jelző „Sándor, József, Benedek” hármas második napja.
A katolikus egyház ezen a napon emlékezik meg Szent Józsefről, a názáreti ácsról, Szűz Mária férjéről, aki a Szent Család őrzője és a munkások védőszentje.
A néphagyomány szerint József napja fontos fordulópont a gazdálkodásban. Úgy tartották, hogy ezen a napon már megkezdhető a szántás, és a természet is egyre inkább ébredezik.
Számos vidéken ekkor:
kiengedték a méheket a kaptárból,
kihajtották először a jószágot a legelőre,
és mágikus szertartásokkal – például füstön való áthajtással – próbálták megóvni az állatokat.
József napjához számos időjárási megfigyelés kapcsolódik. A legismertebb mondás szerint: „Ha József napján derült, hőség hozzánk beül.”
A népi bölcsesség úgy tartja, hogy az ezen a napon tapasztalt időjárás előrevetíti a következő időszakot, sőt még az aratás idejére, Péter–Pál napjára is következtetni lehet belőle.
Egy különleges hiedelem szerint:
ha ezen a napon szivárvány jelenik meg,
a sárga sáv jó búzatermést,
a piros sáv pedig bőséges bortermést ígér.
A József név héber eredetű, jelentése: „Jahve gyarapítson”. Bár a legismertebb névnap március 19-én van, más időpontokban is ünneplik, például áprilisban, májusban és augusztusban.
József napja ma is emlékeztet arra, milyen szoros kapcsolatban élt az ember a természettel és az évszakok változásával. A hagyományok nemcsak múltunk részei, hanem a tavasz érkezésének örömteli üzenetét is hordozzák.
