800 éve született Assisi Szent Ferenc Naphimnusza

ÜNNEP. Október 4-én az egész világon megemlékeznek Assisi Szent Ferencről, aki 1225 tavaszán írta meg legismertebb költeményét, a Naphimnuszt – más néven a Naptestvér énekét. Ferenc a következő év október 3-án hunyt el, emléknapja pedig mára összekapcsolódott az Állatok Világnapjával. A himnusz azonban nem pusztán természetrajongó lelkesedésből született: mély teológiai tartalmat, szenvedésből fakadó hitvallást hordoz.

Ferenc életének utolsó időszakában már szinte teljesen vak volt, súlyos fájdalmakkal küzdött, és testi nyomorúsága csak fokozódott. Életrajzai szerint gyakran élt állandó sötétségben, szemei éjjel-nappal gyötörték, alvása megszűnt, sőt még a szobájában hemzsegő egerek is bosszantották. Ebben a kétségbeejtő állapotban azonban látomásban részesült, amely végső boldogságáról biztosította. Innen fakadt vágyódása, hogy Istent magasztalja – így született meg a Naphimnusz.

A himnuszt Ferenc nem latinul, hanem az egyszerű emberek számára érthető umbriai nyelvjárásban írta, dallamot is komponált hozzá, és társait arra buzdította, hogy énekelve járják a vidéket. A költemény így nemcsak imádság, hanem a szegények vigasztalására szánt, közösséget teremtő ének lett.

A mű különlegessége abban is rejlik, hogy alig egy évvel Ferenc másik páratlan élménye után született: 1224-ben az Alverna hegyén Krisztus stigmáit kapta meg. A későbbi teológus, Bonaventura szerint ez az esemény Ferenc teljes egyesülése volt a megfeszített Krisztussal – az „új emberrel”, aki visszavezette őt a paradicsomi harmóniába.

Ebben az értelemben a Naphimnusz nem csupán költői természetábrázolás, hanem annak a látásmódnak a lenyomata, ahogyan Krisztus szemléli a teremtett világot. A nap, a hold, a víz, a tűz és a föld nem egyszerű elemek, hanem testvérek és nővérek, a teremtés családjának tagjai, akikkel az ember osztozik közös sorsában.

Assisi Szent Ferenc himnusza ma is arra emlékeztet: a világ minden része – az állatoktól a csillagokig – Isten dicsőségének tükre. Éppen ezért az október 4-i ünnep egyszerre a szent alakjának tisztelete és a teremtett világ iránti felelősség kifejezése.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ultimele articole

Articole Similare