A Mohos tőzegláp – Erdély jégkorszaki csodája, ahol az idő megállt
TURIZMUS. A Keleti-Kárpátok szívében, a Csomád-hegység vulkanikus ölelésében található a Mohos tőzegláp, Európa egyik legkülönlegesebb természeti rezervátuma. A jégkorszak növényritkaságainak otthont adó láp nemcsak lenyűgöző látványt nyújt, hanem egyedülálló bepillantást is enged bolygónk több ezer évvel ezelőtti élővilágába.
Hargita és Kovászna megye határán, Tusnádfürdő közelében fekszik Erdély két legismertebb vulkanikus természeti kincse: a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp. A két ikerkráter története évezredekre nyúlik vissza. A Csomád-hegység egykori vulkáni működése során előbb egy hatalmas tó alakult ki, majd egy későbbi kitörés nyomán megszületett a ma is ismert Szent Anna-tó, miközben a másik kráter fokozatosan különleges tőzegláppá alakult át.
A vulkáni hamu és por vékony réteget vont a tó felszínére, amelyen mohák és zuzmók telepedtek meg. Az évezredek során ezek elhaltak, újranőttek, és vastag tőzegréteget hoztak létre. Ennek köszönhetően maradhattak fenn azok a jégkorszaki növényfajok, amelyek ma is a Mohos legnagyobb természeti értékei közé tartoznak.
A mintegy 80 hektáros terület négyszer nagyobb, mint a Szent Anna-tó, tőzegrétege helyenként meghaladja a tíz métert, teljes térfogata pedig közel hárommillió köbméter. Európában is ritkaságszámba megy ekkora és ilyen jó állapotban fennmaradt magasláp.
A Mohos tőzegláp különleges növényvilága igazi paradicsom a természetkedvelők számára. Több mint húsz mohafaj él itt, de megtalálható a gyapjúsás, a tőzegrozmaring, valamint a jégkorszakból fennmaradt húsevő kereklevelű és hosszúlevelű harmatfű is. A látogatók vörös-, fekete- és tőzegáfonyával, valamint a fekete áfonyára hasonlító, ám mérgező és hallucinogén hatású mámorkával is találkozhatnak.
A láp állatvilága is rendkívül gazdag. A tószemekben ugyan nem élnek halak, de békák, tarajos gőték, szalamandrák és vízisiklók gyakran feltűnnek. A mohás talajon különböző pókfajok élnek, a környező erdők pedig őzeknek, rókáknak, valamint barna medvéknek is élőhelyet biztosítanak. A magasabb füves részeken olykor viperák is előfordulnak.
A Mohos tőzegláp különlegessége a felszínt borító úgynevezett növénypaplan, amely alatt mély tószemek rejtőznek. Ezek mélysége eléri a 17, illetve a 22 métert is. Éppen ezért a kijelölt pallóösvény elhagyása szigorúan tilos és rendkívül veszélyes, hiszen a látszólag szilárd talaj könnyen beszakadhat.
A természetvédelmi területet kizárólag szakképzett túravezető kíséretében lehet bejárni. A látogatási szezon minden évben április 1-jétől október 31-éig tart, a vezetett séták óránként indulnak. A mintegy egyórás túra során a résztvevők nemcsak a láp különleges élővilágát ismerhetik meg, hanem a Csomád-hegység vulkanikus múltjáról és a terület természeti értékeiről is részletes tájékoztatást kapnak.
A rezervátum megőrzéséről a Pro Szent Anna Egyesület gondoskodik, amelynek célja, hogy a Mohos tőzegláp és a Szent Anna-tó természeti értékei hosszú távon is fennmaradjanak. Az egyesület kiemelt figyelmet fordít a természetvédelemre, a környezeti nevelésre és a fenntartható turizmusra, ennek köszönhetően a terület ma is kiváló állapotban várja a látogatókat.
A Mohos tőzegláp meglátogatása igazi időutazás: a látogatók egyszerre fedezhetik fel a jégkorszak örökségét és a Keleti-Kárpátok egyik legkülönlegesebb természeti csodáját. A kirándulást érdemes összekötni a közeli Szent Anna-tó felkeresésével, valamint a térség híres medvelesének meglátogatásával is, így a természetjárás felejthetetlen élménnyé válik minden korosztály számára.
Forrás: Medveles
