Agyagból formált világok és százéves örökség az Erdélyi Mesterségek Ünnepén
SAJTÓKÖZLEMÉNY. Szeptember 18–20. között negyedik alkalommal telik meg élettel, alkotással és hagyománnyal a Marosvásárhelyi Vár: az Erdélyi Mesterségek Ünnepe idén az agyag és a kerámia világát állítja középpontba, miközben Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója előtt is kiemelt programsorozattal tiszteleg.
Az Erdélyi Mesterségek Ünnepe az elmúlt években az erdélyi népi kultúra egyik kiemelkedő eseményévé vált. Célja nem csupán a hagyományos mesterségek bemutatása, hanem azok élővé tétele, továbbadása és megújítása is. A rendezvényen a látogatók testközelből követhetik végig az alkotás folyamatát, találkozhatnak a mesterekkel, és számos technikát maguk is kipróbálhatnak.
A rendezvény egyik legfontosabb sajátossága, hogy Erdély különböző vidékeinek és közösségeinek kézműves örökségét egy térben mutatja meg.
„Erdély népi kézműves kultúrája egységes, sokat tanultak egymástól a különböző etnikumok. Sok egymásra hatás mutatható ki. Ezt a sokszínűséget igyekszik megmutatni rendezvényünk.” – fogalmazott Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke.
Közel 140 alkotó, mintegy 30 mesterség
Az idei Erdélyi Mesterségek Ünnepére 25 erdélyi és csángóföldi kézműves civil tagszervezet érkezik. A rendezvényhez két magyarországi partnerintézmény, a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium, és a Győri Kovács Margit Iparművészeti Szakiskola is csatlakozik, további két magyarországi egyesület pedig a Népművészeti Egyesületek Szövetségének delegációjában vesz részt. A nemzetközi jelenlétet egy meghívott bolgár kézműves házaspár is erősíti.
Összesen mintegy 135–140 regisztrált kézműves és alkotó vesz részt a rendezvényen, akik legalább 15 különböző térségből érkeznek. Képviselteti magát többek között Székelyföld, Barcaság, Csángóföld, Mezőség, a Szamos
mente, Partium és Bihar, Maros megye több települése, valamint számos magyarországi műhely és közösség.
A hétvégén közel 30 különböző hagyományos mesterséggel találkozhat a közönség. A fazekasság és kerámiaművesség mellett jelen lesz többek között a szövés, hímzés, nemezelés, bútorfestés, gyöngyfűzés, kosár- és gyékényfonás, bőrművesség, fafaragás, tűzzománc, kályhacsempe-készítés, üvegfúvás, vertcsipke-készítés, tárogatókészítés és taplászat is. Nyolcvannégy mester munka közben is bemutatja saját szakmájának fogásait.
Az Erdélyi Mesterségek Ünnepét ugyanakkor éppen az különbözteti meg egy hagyományos kézműves vásártól, hogy az alkotók bemutatkozása mellett hangsúlyos szakmai és ismeretterjesztő programot is kínál.
„A kézműves fesztiválok igazi varázsát a hagyomány és az emberi alkotóerő találkozása adja, ám a rendezvényt az emeli ki a klasszikus vásárok sorából, hogy a szakmai programok szervesen színesítik és erősítik az idei Erdélyi Mesterségek Ünnepét.” – hangsúlyozta Kolozsi Ildikó, az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetségének elnöke.
Az agyag kerül a középpontba
A negyedik kiadás fő témája az agyag és a köré csoportosuló mesterségek, az emberiség egyik legősibb kézműves hagyománya. A fazekasság például a három nap során nemcsak elkészült tárgyak formájában jelenik meg: a közönség végigkövetheti a formálás, korongozás és díszítés különböző folyamatait, és maga is bekapcsolódhat az alkotásba.
A rendezvény egyik fontos szakmai partnere idén is a nagyszebeni ASTRA Múzeum, amellyel az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány immár három éve működik együtt az erdélyi és romániai népi kulturális örökség népszerűsítésében. A múzeum az idei központi témához igazodva kiváló fazekasmestereket hoz Marosvásárhelyre, akik a fazekasság és a hagyományos kályhacsempe-készítés mesterségét mutatják be a közönségnek.
„Az ASTRA Múzeum és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány három éve szervez közös programokat Erdély és Románia kulturális örökségének népszerűsítése érdekében. Idén a szervezők által választott témához kapcsolódva a legjobb fazekasmesterek közül hozunk el néhányat, akik a közönség előtt mutatják be a fazekasság és a kályhacsempe-készítés mesterségét. Örömmel látjuk azt az innovatív szemléletet, amely a vásárt bemutató és interaktív fazekasműhelyekkel, valamint főzőprogramokkal
kapcsolja össze. Egy fazekaskorongon megszülető kerámiaedény mindig egy történet: generációk folytonosságát hordozza, akik megőrizték, ugyanakkor folyamatosan meg is újították a hagyományt. Egy ilyen vásár nem pusztán értékesítési helyszín, hanem a párbeszéd, a tapasztalatok, technikák, módszerek és ötletek cseréjének tere. A szakemberek feladata segíteni abban, hogy a fazekasközpontok hitelessége a külső változások ellenére is fennmaradjon. A hagyományos központok eltűnhetnek, de a fazekasmesterek visszanyúlhatnak az edénytípusokhoz, és kortárs formában gondolhatják újra őket úgy, hogy közben megőrzik a hagyományos technikákat.1” – fogalmazott Karla Roșca, az ASTRA Múzeum szakembere.
Kallós 100 – két kiállítással emlékeznek Kallós Zoltánra
Az agyag és a kerámia mellett az idei kiadás másik fontos tematikus vonulata Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója. A centenáriumhoz kapcsolódva két különleges tárlat is helyet kap a rendezvényen: a Kallós 100 vándorkiállítás, valamint a Kallós Zoltán fotógyűjteményéből válogatott fotókiállítás.
Összesen öt kiállítás várja a látogatókat. A Kallós Zoltánhoz kapcsolódó két tárlat mellett megtekinthető lesz többek között a Kéz formálta, tűz égette – A népi kerámia hagyományai Erdélyben című kiállítás, valamint Bagossy Sándor munkáiból és a Marx József Fotóklub anyagából összeállított tárlat is.
56 program három nap alatt
A háromnapos rendezvény összesen 56 programot kínál. A mesterségbemutatók mellett kiemelt szerepet kapnak a gyermekeknek szóló programok: szombaton és vasárnap összesen 27 kézműves foglalkozás zajlik nyolc különböző időpontban, több műhelyben párhuzamosan.
A szakmai programban hét előadás és téma, valamint két
kerekasztal-beszélgetés kapott helyet, utóbbiak a kézműves alkotások zsűriztetésének kérdéseit és a fazekasoktatás lehetőségeit járják körül. Emellett négy kötetet is bemutatnak, Péter Alpár és Várallyai Réka, Jókainé Gombosi Beatrix, Nagy Botond, valamint Kiss Gabriella munkáit.
A szakmai és kézműves programok mellett a zene és a színpadi produkciók is meghatározó szerepet kapnak. A három nap során hat koncert, gyermekelőadások és bábelőadás várja a közönséget. Fellép többek között a Heveder, az Üsztürü, a Góbé, valamint lesz egy Impróvíziók produkció is, amelyet több több művész ad elő. A népzenei élményt pedig további előadók és formációk egészítik ki.
A vár területén mindeközben folyamatosan látogatható lesz a népi matatófal, az óriás kifestő és az óriás társasjáték, lesznek kézműves gyermekfoglalkozások, folkkocsma, gólyalábasok és körhinta is. Különleges közösségi programként Nagy Mari és Vidák István Népművészet Mestere díjas textilművészek vezetésével közös nemezelésbe is bekapcsolódhatnak az érdeklődők.
Az Erdélyi Mesterségek Ünnepét az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetsége, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza szervezi.
A szervezők szeptember 18–20. között minden korosztályt várnak a Marosvásárhelyi Várba, ahol három napon át nemcsak megtekinteni lehet Erdély kézműves örökségét, hanem találkozni azokkal az emberekkel is, akik tudásukkal ma is életben tartják és továbbadják azt.
