Augusztus 29. – Az atomkísérletek elleni küzdelem nemzetközi napja
VILÁGNAP. Minden év augusztus 29-én tartják az atomkísérletek elleni küzdelem nemzetközi napját, amely arra hívja fel a figyelmet, milyen súlyos és hosszú távú következményekkel járhatnak a nukleáris fegyverkísérletek az emberi egészségre, a környezetre és a világ biztonságára.
A világnapot az ENSZ Közgyűlése 2009-ben hirdette meg Kazahsztán kezdeményezésére. A dátum sem véletlen: 1991. augusztus 29-én zárták be a szemipalatyinszki nukleáris kísérleti telepet, amely a Szovjetunió egyik legfontosabb atomfegyver-kísérleti helyszíne volt.
Több mint kétezer nukleáris kísérlet
Az első nukleáris fegyverkísérletet 1945. július 16-án, az Egyesült Államokban hajtották végre. Azóta világszerte több mint kétezer nukleáris kísérletre került sor.
Ezek egy részét a légkörben, a föld alatt vagy víz alatt végezték el. Számos esetben radioaktív szennyezés maradt utánuk, amely nemcsak a közvetlen környezetre, hanem az ott élő közösségekre és a következő generációkra is hatással lehetett.
Az atomkísérletek története ezért nem kizárólag katonai vagy politikai kérdés: emberi sorsokról, egészségről és súlyos környezeti örökségről is szól.
Egy atomkísérletektől mentes világért
A nemzetközi közösség egyik fontos célkitűzése a nukleáris kísérletek teljes megszüntetése. Ennek egyik meghatározó eszköze az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT), amely minden nukleáris robbantás betiltását célozza.
Bár a szerződést 1996-ban megnyitották aláírásra, máig nem lépett hatályba, mivel ehhez valamennyi, a szerződésben meghatározott kulcsfontosságú állam ratifikációjára szükség lenne.
Augusztus 29. az emlékezés és a felelősség napja
Az atomkísérletek elleni küzdelem nemzetközi napja egyszerre állít emléket azoknak, akik nukleáris kísérletek következményeit szenvedték el, és figyelmeztet arra, hogy a nukleáris fegyverek jelentette veszély napjainkban sem tűnt el.
Augusztus 29. üzenete egyszerű, mégis egyetemes: a jövő generációinak olyan világot kell örökül hagynunk, ahol a béke, a párbeszéd és az emberi élet védelme erősebb a nukleáris fenyegetésnél.
