Az euróbankjegyek új dizájnt kapnak. Az európaiak híres személyiségek és a természet szépségei közül választhatnak
EURO. Az Európai Központi Bank (EKB) az egységes valuta 2002-es bevezetése óta az euróbankjegyek legjelentősebb változását készíti elő. Az európaiak most először kapnak lehetőséget arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a bankjegyek jövőbeli kialakításáról, két téma közül választhatnak: „Európai kultúra” és „Folyók és madarak”.
Az új bankjegysorozat a jelenlegi, kitalált hidakat és ablakokat ábrázoló képeket olyan kiemelkedő személyiségek portréival vagy a kontinensre jellemző természeti tájakkal válthatná fel.
Az EKB által javasolt egyik változat az európai kultúra és tudomány emblematikus alakjait helyezi előtérbe. Közéjük tartozik Ludwig van Beethoven zeneszerző, Marie Curie-Skłodowska kutató, Leonardo da Vinci művész és feltaláló, Miguel de Cervantes író, Maria Callas szopránénekesnő, valamint Bertha von Suttner békemozgalmi aktivista, aki az első nő volt, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.
A nyilvános konzultációra bocsátott javaslatok szerint Beethoven kerülhetne a 10 eurós bankjegyre, Marie Curie a 20 eurósra, Bertha von Suttner pedig a 200 eurósra. A bankjegyek hátoldalán könyvtárak, egyetemek, fesztiválok és az európai kultúrának szentelt egyéb helyszínek lennének ábrázolva.
Az EKB által javasolt második téma a kontinens természeti örökségét helyezi előtérbe, és folyókat, vízeséseket, torkolatokat, valamint Európára jellemző madárfajokat ábrázol. Ezek között megtalálható a kék halászmadár, a fehér gólya, a fülemüle, a fakopáncs és az északi szulik, valamint olyan természeti tájak, amelyek az európai ökoszisztémák sokszínűségét és ellenálló képességét szimbolizálják.
Ebben a változatban a bankjegyek hátoldalán az Európai Unió főbb intézményeinek székhelyei lennének láthatók, mint például az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék.
A változás szakítást jelent az euró bevezésekor elfogadott koncepcióval. A jelenlegi bankjegyek éppen azért használnak képzeletbeli építészeti elemeket, hogy elkerüljék egy adott ország vagy kultúra előnyben részesítését. Az új javaslat azonban valós történelmi személyiségeket vezet be, ami máris vitákat váltott ki.
A kritika arra irányul, hogy a kiválasztott hat személyiség mindössze hat országból származik: Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Ausztriából és Görögországból. Így az euróövezet számos országa – például Portugália, Belgium, Írország, Finnország, Hollandia, Horvátország vagy a balti államok – egyetlen történelmi személyiséggel sem képviselteti magát.
Az európai polgárok 2026. szeptember 21-ig szavazhatnak kedvenc tervjükre, de a végső döntést az új bankjegyek tervezéséről az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa hozza meg.
Bár a kiválasztási folyamat már folyamatban van, az új bankjegyek nem kerülnek hamarosan forgalomba. A nyertes terv kiválasztását követően a műszaki fejlesztés, a tesztelés és a gyártás szakaszai következnek, így az új sorozat kibocsátására várhatóan csak a következő években kerül sor.
Ezzel a kezdeményezéssel az EKB nem csupán az euróbankjegyek modernizálását és a biztonsági elemek javítását tűzi ki célul, hanem az európai értékekhez és identitáshoz való tartozás érzésének megerősítését is, akár a kontinens nagy személyiségeinek megünneplésével, akár a közös természeti örökség népszerűsítésével.
