Az ötödik parancsolat – Tiszteld apádat és anyádat!
VALLÁS. Az ötödik parancsolat nem csupán egy szép mondás a Bibliából. Ez az élet törvénye: „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életed legyen a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked” (Kivonulás 20:12).
Tudom, néha úgy tűnik, hogy a szüleid túl sokat kérnek tőled. Egy éttermi vacsora, egy utazás, egy kiváltság vagy egy vágy, amit nem értesz. Úgy tűnik neked, hogy túlzásokba esnek, hogy nem engedik meg, amit akarsz, hogy „nem értik meg” téged. De nézz vissza egy kicsit: amikor kicsi voltál és még nem tudtál járni, ki vitte téged a karjában kilométereken át? Ki virrasztott melletted éjszaka, amikor lázas voltál? Ki volt a pajzsod, amikor az élet túl korán elvehette volna az életed?
Hányszor adták neked az utolsó fillérjüket, csak hogy megkapd, amit akartál? Hányszor nem számított, hogy nekik mi van, csak az, hogy neked mi van?
És most, hogy felnőttél, gyakran elfelejted. Követelsz, ragaszkodsz, sértegetsz, megvetesz. Azt hiszed, hogy mindent megérdemelsz, de elfelejted, hogy mindened nekik köszönhető.
A szüleid tisztelete nem azt jelenti, hogy mindig kedvükre kell tenned. Azt jelenti, hogy elismered az áldozatokat, amelyeket hoztak, és emlékszel arra, hogy az életed az ő ajándékuk, hogy a nevelésed minden pillanatát az ő erőfeszítéseikkel fizették meg. És ne felejtsd el, hogy bárhogy is látod őket, jóban-rosszban, ők az anyád és az apád!
Nem tökéletesek. De olyan szeretettel szerettek, amit csak akkor fogsz megérteni, ha saját gyerekeid lesznek. És akkor már túl késő lehet, hogy „KÖSZÖNJÜK” mondj nekik.
Tiszteld a szüleidet most. Ne holnap. Ne akkor, amikor jobban megérted őket. Most. Mert nélkülük nem létezel.
És ha megbántottad őket, mondd: „BOCSÁSS MEG, ANYU… BOCSÁSS MEG, APU!” Ha még van kinek ezt mondanod…
