Bérek átláthatóságáról szóló törvény lép hatályba. A fizetés nem kötelezően feltüntetendő az álláshirdetésekben, de a munkáltatókra vonatkozó szabályok jelentősen változnak
TÖRVÉNY. 2026. június 7-től Románia alkalmazza az európai uniós bérátláthatósági irányelvet, amely jelentős változásokat hoz a munkaerőpiacon. A jogszabály célja a nem indokolt bérkülönbségek csökkentése, valamint a munkavállalók számára a javadalmazással kapcsolatos átláthatóbb információk biztosítása.
Bár a közbeszédben elterjedt, hogy a munkáltatóknak kötelező lesz feltüntetniük a fizetést az álláshirdetésekben, a jogszabály ezt közvetlenül nem írja elő. Ehelyett a cégeknek az interjú előtt, akár e-mailben is közölniük kell a fizetést vagy a bérsávot, hogy a jelentkezők már a kiválasztási folyamat korai szakaszában tisztában legyenek a juttatásokkal.
Új szabályok az átláthatóság és a béregyenlőség érdekében
Az irányelv több új kötelezettséget vezet be a munkáltatók számára, amelyek célja az átláthatóság növelése és az egyenlőtlenségek csökkentése. A legfontosabb előírások közé tartozik:
- tilos a jelöltektől korábbi fizetési adatok bekérése;
- a munkavállalók jogosultak információt kérni az azonos vagy egyenértékű pozíciók bérezéséről;
- kötelező objektív, világos és semleges bér- és előléptetési kritériumok kialakítása;
- a 100 főnél nagyobb vállalatoknak rendszeres jelentést kell készíteniük a nemek közötti bérkülönbségekről;
- erősödnek a panaszkezelési, ellenőrzési és jogorvoslati lehetőségek a diszkriminációs esetekben.
A fizetések továbbra is rugalmasak, de indokolni kell őket
Szakértők hangsúlyozzák, hogy az új szabályozás nem írja elő az azonos munkakörben dolgozók fizetésének egységesítését, azonban a különbségeket objektív szempontokkal kell alátámasztani.
Így két azonos pozícióban dolgozó munkavállaló keresete eltérhet, ha azt például a tapasztalat, a felelősségi szint, a teljesítmény vagy a végzettség indokolja. Megfelelő indoklás hiányában azonban a cégek jogi kockázatokkal szembesülhetnek.
Kockázatok és szankciók a munkáltatók számára
Az új szabályok bevezetése kockázatokat is jelent a nem megfelelően eljáró vállalatok számára. A lehetséges következmények:
- akár 30.000 lejig terjedő bírságok;
- bérdiszkriminációval kapcsolatos perek;
- kártérítési és bérkülönbözet-fizetési kötelezettségek;
- hatósági ellenőrzések és vizsgálatok.
Bizonyos esetekben a perek pénzügyi terhe jelentősen meghaladhatja a bírságok összegét, különösen visszamenőlegesen követelt bérkülönbségek esetén.
A vállalatoknak fel kell készülniük a belső rendszereik felülvizsgálatára
Szakértők azt javasolják, hogy a munkáltatók időben kezdjék meg a belső szabályozások felülvizsgálatát: bérauditok, átlátható bérstruktúrák kialakítása, valamint a fizetési és előléptetési döntések dokumentálása révén.
„A legnagyobb változás nem az álláshirdetésekben szereplő fizetés, hanem az, hogy a vállalatoknak objektív és átlátható módon kell igazolniuk a bérkülönbségeket” – hangsúlyozzák a munkajogi szakértők.
Az új szabályozás így egy átláthatóbb bérstruktúra felé tett fontos lépést jelent, amelyben a méltányosság és a kiszámíthatóság központi szerepet kap a munkáltatók és munkavállalók közötti kapcsolatban.
