Egyre több kínai vállalat használ mesterséges intelligenciát és humanoid robotokat
Látványosan felgyorsult a mesterséges intelligencia alkalmazása a kínai iparban. Az International Data Corporation (IDC) adatai szerint 2025-ben az ipari vállalatok 47,5 százaléka használt mesterségesintelligencia-modelleket vagy MI-ügynököket, miközben 2024-ben ez az arány még csak 9,6 százalék volt.
A technológia gyors terjedése egyre nagyobb hatással van a kínai munkaerőpiacra is. Az automatizáció számos területen átalakítja a munkafolyamatokat, miközben a foglalkoztatási helyzet különösen a fiatalok körében jelent kihívást. A városi munkanélküliségi ráta jelenleg mintegy 5 százalék, a 16–24 év közötti, oktatásban nem részt vevő fiatalok körében azonban ennek csaknem háromszorosa.
A szellemi munkától a fizikai feladatokig
A mesterséges intelligencia elsősorban olyan területeken terjed gyorsan, mint a szoftverfejlesztés, a fordítás és a tartalomgyártás. A generatív MI megjelenése már a kínai szórakoztatóiparra is hatással van: kínai sajtóbeszámolók szerint az élő szereplős, mobiltelefonokra készített rövid- és vertikális sorozatok száma 2026 első negyedévében mintegy 75 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
Az automatizáció azonban már nem korlátozódik a számítógépes munkára. Humanoid robotokat egyebek mellett csomagválogatásra, forgalomirányításra és kávékészítésre is alkalmaznak. Az ételkiszállításban szintén egyre több robot jelenik meg, ami hosszabb távon a futárok munkáját is átalakíthatja.
A fejlődés következtében olyan feladatok is automatizálhatóvá válhatnak, amelyek korábban speciálisabb képzettséget vagy jelentős emberi munkát igényeltek.
Kormányzati támogatással gyorsul az átállás
A kínai vezetés aktívan ösztönzi a mesterséges intelligencia alkalmazását. Az MI Plusz kezdeményezés és a 2030-ig tartó ötéves terv céljai között is szerepel a technológia szélesebb körű gazdasági felhasználása.
Peking elsősorban a termelékenység növelését és Kína technológiai versenyképességének erősítését várja az MI-től. A robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése ugyanakkor a munkaerőpiacon komoly változásokat hozhat.
Az automatizáció növelheti a termelékenységet, ugyanakkor bizonyos munkakörök megszűnéséhez is vezethet. A munkahelyekkel kapcsolatos bizonytalanság pedig a háztartások fogyasztását is visszafoghatja. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a kínai gazdaságot az ingatlanpiac elhúzódó visszaesése is nehezíti.
A demográfiai problémára is megoldást jelenthet
Hosszabb távon azonban a robotizáció nem feltétlenül csak a munkahelyek miatt jelent kihívást. Kína gyorsan öregedő és csökkenő népessége miatt egyre nagyobb gondot okozhat a munkaképes korú lakosság számának visszaesése.
Előrejelzések szerint 2050-re kevesebb mint két munkaképes korú felnőtt jut majd egy nyugdíjasra. Ebben a helyzetben az automatizáció részben ellensúlyozhatja a munkaerőhiányt: a robotok és az MI átvehetnek bizonyos ismétlődő vagy fizikailag megterhelő feladatokat, miközben az emberek más területekre koncentrálhatnak.
Kína számára így a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok elterjedése egyszerre jelent gazdasági lehetőséget és társadalmi kihívást. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a technológiai fejlődés milyen mértékben tudja növelni a termelékenységet úgy, hogy közben a munkaerőpiaci változások ne okozzanak újabb feszültségeket.
