Esti mese – Mátyás király és a koldus (népmese)

ESTI MESE. Visegrádi udvarában tartózkodott Mátyás király, vitézeinek lovagi tornájában gyönyörködött, mikor eléje járult egy vénséges vén koldus. A király kezével intett katonáinak: szakítsák félbe játékukat, hogy nyugodtan végighallgathassa az aggastyán könyörgését.
– Felséges királyom – hajladozott a koldus -, szánj meg egy nagyobb összeggel, hiszen mindekettőnknek Ádám és Éva volt a közös apja, anyja, így hát végeredményben testvérek vagyunk.
A meggyőző szavakra beleegyezően bólintott Mátyás király, mégis csak egy árva fillért hajított a koldus kalapjába. A koldusba egy pillanatra bennedugult a szó meglepetésében, de kisvártatva mégiscsak kitört belőle az elégedetlenség:
– Fenséges királyom, életem halálom kezedbe ajánlom, mit vétettem ellened, hogy testvér létedre egy csekélyke fillérrel szúrtad ki a szemem?
A bölcs király mosolyogva mondta:
– Menj csak Isten hírével, te jó ember, és ne zsörtölődj, mert ha minden testvéredtől annyit kapsz, mint tőlem, nemsokára te leszel a legvagyonosabb úr a földkerekségen.