Illés napja: a viharok és a népi megfigyelések napja
ÜNNEP. Július 20-a tradicionálisan Illés névünnepét jelenti, és a népi megfigyelések szerint ilyenkor gyakran fordulnak elő viharok. Ez a nap, régen munkatilalommal járt, mert azt tartották, hogy aki az erdőben vagy a mezőn dolgozik, belecsaphat a villám, és a termést kárba vész a jégeső vagy a villámcsapás okozta csapások miatt.
Az évszázadok során az emberek hitték, hogy ez a nap Illés próféta napja, aki a bibliai történetek szerint nagy csodás dolgokat végzett, például a Kármel-hegyen kiállította a Baal-papság csínyeit, vagy a szárazság idején hollókkal táplálkozott. Illés alakját sok művész és irodalmi alkotás is megörökítette, így például Ady Endre „Illés szekerén” című verse is a híres költői művek között szerepel.
Az ószövetségi próféta, aki harcban állt a bálványimádókkal, gyakran jelenik meg a vallási szövegekben, a keresztényeknél pedig Jézus Krisztus dicsőítésének során is felbukkan Illés alakja. A hívő zsidók és keresztények egyaránt várják vissza, mint messiás hírnökét, és megjelenése oroszlánszemmel figyelmeztet a csapadék és a viharok időszakára.
Régebben a naphoz kapcsolódó rituálék a népi hiedelmek szerint segítettek megóvni a termést és a biztonságot. Az Illés napján, ha nagy égzengés vagy vihar volt, azt mondták, hogy Illés titokzatos szekerén vágtat az égbolton, kerekei zörögnek, vagy éppen az asszonyok, mint Illés Anna, aki a 26-i napot viseli, kergetnek valamiféle csillagokat vagy legendákat.
Ma is élnek ennek a napnak a hagyományai és szellemiségei, emlékeztetve mindannyiunkat arra, hogy a természet erejével való összhang és a múltbéli megfigyelések óvó keze nélkülözhetetlen része a kultúránknak.
