Kék fenevad arany cipőben – Subaru WRX
AUTÓ. Van az az autó, ami nem csillog, nem hivalkodik, de amikor elindul, mindenki tudja: ez nem viccel. A Subaru Impreza WRX ilyen. A kétezres évek elején a Subaru megalkotta az igazi kettős életet élő autót. Kívülről: egy szolid, négyajtós japán szedán, amit akár a nagyi is elvinné a piacra. Belül viszont: egy turbós, összkerékhajtású vadállat, ami már attól felbőg, ha csak ránézel a szerpentinre. A 2002-es WRX a „bug eye”, vagyis „bogárszemű” pont olyan, mint az az osztálytársad, aki csendben ült a padban, aztán a szalagavatón kiderült, hogy tud breakdance-elni. Kicsit furán néz ki, de amikor megmozdul, hirtelen mindenki érti, miért szeretik. Ez a generáció, 2.0 literes turbós boxer motorral jött, 225 lóerővel, amihez állandó összkerékhajtás járt. És ez a kombináció volt az, amitől minden szerpentin hirtelen személyes kihívásnak tűnt. A turbó úgy fújt, mint egy mérges sárkány, a boxer pedig hörgött, mint egy éhes bulldog és valahogy ettől lett imádnivaló. A WRX-szel nem kellett profi pilótának lenni: elég volt csak szeretni az autózást. Ha jött az eső, a hó, vagy egy váratlan kanyar, a Subaru azt mondta: „nyugi, megoldjuk.” Nem csúszott, nem toporgott, csak ment, magabiztosan. Ráadásul ott a rallytörténelem: Colin McRae és Petter Solberg neve örökre összeforrt ezzel a modellel. Az ő kezeik alatt a WRX nemcsak bajnok lett, hanem popkulturális ikon is, a 90-es és 2000-es évek fiataljai még a PlayStation-ön tanulták meg, hogyan kell vele „repülni”. A WRX nem az a típus, ami megnyeri a szépségversenyt. De ha egyszer beindul, és meghallod azt a mély, dühöngő boxerhangot, azonnal tudod: ez nem egy autó, ez egy életstílus.
