Ne csukd be túl korán a könyvet
ÉLET. Vannak napok, amikor úgy érzed, hogy minden rosszul alakul. Bármennyire is próbálkozol, valami elromlik, valami lehúz, valami arra késztet, hogy azt mondd: „Ennyi, elegem van.”
És tudod, mit teszel ilyenkor, legtöbbször?
Felidegesíted magad. Értelmetlen dolgok miatt. Olyan dolgok miatt, amelyeket őszintén szólva nem is tudsz irányítani. Olyan szavak miatt, amelyeket olyan emberek mondanak, akik semmit sem tudnak rólad, de annyira „okosnak” tartják magukat, hogy szeretnek kioktatni arról, hogyan kellene élned az életed.
Ne csináld ezt többé. Ne táplálj semmit, ami nem érdemli meg, hogy a fejedben éljen.
Állj meg egy pillanatra, és emlékezz: az élet nem büntetés, hanem egy könyv. Egy könyv, amit te írsz, napról napra, minden döntéssel, minden mosollyal, minden hibával. Néhány oldal könnyekkel teli, mások nevetéssel, és vannak olyanok, amelyek annyira intenzívek, hogy ezer alkalommal elolvasod őket a fejedben. De mindegyik… abszolút mindegyik… része a történetnek. A te történetednek.
Ne siess bezárni a könyvet csak azért, mert ma egy nehéz fejezethez értél. Egyetlen hős sem jutott el a végéig anélkül, hogy kaotikus helyzeteken, fájdalmon és veszteségen ment volna keresztül.
Te pedig hős vagy. Lehet, hogy most nem látod, de ha ennyi vihart átvészelte, máris erősebb, mint valaha is elképzelte.
Az igazság egyszerű: senki sem jut át az életen sebek nélkül. De a sebek nem a gyengeség jelei. Bizonyítékok arra, hogy harcolt. Hogy ott volt, jelen volt, élt, érzett, mindent megadott.
Ne hallgass azokra a hangokra, amelyek azt mondják, hogy nem vagy képes rá. A félelemből beszélnek, nem a bátorságból. A tehetetlenségből, nem az álmokból.
Folytasd tovább. Lapozz tovább. Talán a következő fejezetben minden értelmet nyer. Talán az utolsó fejezet megmutatja, miért mentél keresztül mindenen, amin keresztülmentél.
Kár lenne, nem igaz? Hogy befejezetlenül hagyod az életed könyvét, csak mert egy bekezdés megríkatott.
Szóval emeld fel a fejed! Lélegezz! Fordítsd meg az oldalt! Írj tovább! A történeted még nem ért véget. És a legjobb fejezet még hátravan.
Szerző: Cătă Pop
Eredeti román nyelvű írásait itt olvashatod.
