Románia a 28. helyen a munka és magánélet egyensúlyát mérő globális rangsorban – félúton a fejlődés és a kihívások között
FELMÉRÉS. Egy új nemzetközi jelentés rávilágít egyre erősödő globális tendenciára: az emberek számára már nemcsak a fizetés számít, hanem az is, hogy mennyi idejük és energiájuk marad a munkán kívüli életre. Ebben az összefüggésben Románia a 28. helyen áll egy olyan rangsorban, amely a világ 60 legnagyobb gazdaságában vizsgálja a munka és magánélet közötti egyensúlyt.
Középmezőnyben, de nem az élvonalban
A Global Life-Work Balance index szerint Románia egy köztes pozíciót foglal el: megelőzi például Egyesült Államokés Japán gazdaságát, ugyanakkor elmarad a legtöbb nyugat-európai államtól.
A rangsort Új-Zéland vezeti, amelyet Írország és Belgium követnek. Ezekben az országokban a munkavállalók kedvezőbb feltételek mellett dolgoznak: több szabadságot kapnak, jobb az egészségügyi ellátás, és családbarátabbak a szociális politikák.
Milyen szempontok alapján készült a lista?
A rangsor több konkrét tényezőt vesz figyelembe:
- a fizetett szabadság napjainak száma,
- az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés,
- a közbiztonság szintje,
- a minimálbér,
- valamint a heti munkaidő hossza.
Ezek együtt adják meg azt a képet, hogy egy ország mennyire képes valódi egyensúlyt biztosítani a munka és a magánélet között.
Jól hangzó szabályok, nehezebb valóság
Papíron Románia nem áll rosszul: a törvény legalább 20 munkanap fizetett éves szabadságot garantál. A gyakorlatban azonban sok esetben más a helyzet.
A túlórák, a hosszú munkaidő és a gazdasági nyomás gyakran csökkentik a tényleges szabadidőt. A Eurostat adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban átlagosan heti 36 órát dolgoztak az emberek, míg Romániában ez az érték 38,8 óra volt – az egyik legmagasabb az EU-ban.
Az egyensúly mint fejlődési mutató
Szakértők szerint a munka és magánélet egyensúlya ma már kulcsfontosságú mutatója egy ország fejlettségének. Azok az államok, amelyek befektetnek az egészségügybe, a szabadidőbe és a szociális védelembe, könnyebben vonzzák és tartják meg a munkaerőt.
Románia helyezése azt mutatja, hogy az ország egy átmeneti állapotban van: egy olyan modell között, ahol a munka dominál, és egy másik között, ahol a magánélet is egyre nagyobb szerepet kap.
Két világ határán
A 28. hely azt jelzi, hogy történt előrelépés, de még van hová fejlődni. A különbség nemcsak a jogszabályokban rejlik, hanem azok gyakorlati alkalmazásában és a munkahelyi kultúrában is.
A következtetés egyértelmű: a mai gazdaságban az életminőséget már nem csupán a jövedelem határozza meg, hanem az is, hogy mennyi idő és szabadság jut az élet más területeire. Románia pedig egyelőre e két világ határán áll.
