Sebestyén Péter – Espécetlik 25/14: Forr a must…

PUBLICISZTIKA.        Mégis jó elnök ez a Trockij… – gondolja Biden Trumpról, miközben pelenkázzák.

•        Apáink csak nevet, gőgöt, / De hazát nem hagytak örökül. / Papjaink csak jó tanácsot: / Tanulj tótul, törökül… (Stumpf-Benedek András –Itthontalanul)
•        A magyar népi kultúra annyira közös, hogy nincs akkora különbség az egyik dialektusterület és a másik között, mint a románoknál. Például a mezőségi zenei dialektus annyira különbözik az oltyántól, a biharitól vagy a máramarositól, mintha teljesen más nép zenéje volna. A magyar egységes: a magyar népi kultúrában nincsenek se földrajzi, se történelmi határok. Ami megvan Magyarországon, megvan itt is, megvan Felvidéken is, és megvan Délvidéken is… (Kallós Zoltán)
•        Göndöcs Benedek (Nagyvárad,1824–Gyula,1894) apát, parlamenti képviselő nagylelkűségének és sokévi lelkipásztori szolgálatának a gyulaiak sokat köszönhetnek. Gyula város ma is nagy becsben tartja és tiszteli emlékét. Bátor, önzetlen ember volt, aki személyi jövedelméből sokat juttatott nemcsak a rászorulóknak, hanem a város kulturális fejlődése is szívügye volt. Nevéhez fűződik a Népkert (ma Göndöcs-kert), ill. a Vigadónak a létrehozása, illetve a mai Kohár Képtár felépítése is. Az apátúr fizikailag is kemény, megtermett ember volt, akit Isten jó étvággyal áldott meg. Egyik alkalommal, vasárnap ebéd után megkérdezte tőle a szakácsnő:

–     Apátúr, mi legyen a vacsora?

– Semmi különös Gizike, válaszolta a plébános, csak egy tyúk a paprikáshoz, és három tojás a nokedlihez!…

•        Salinger a Franny és Zooey c. regényében a történet egy orosz szerzeteshez kapcsolódik, illetve az ő tanításához, az ő tanításáról szóló könyvhöz. A főhős, Franny abba betegszik bele, hogy nem tudja értelmezni az orosz szerzetes tanítását, miszerint szüntelenül imádkozni kell. Vagyis úgy kell imádkozni, mint ahogy lélegzünk, mondja a szerzetes. Olyan gyakorisággal, és főleg annyira ösztönösen, mintegy nem is tudva róla, hogy éppen imádkozunk. Hiszen a légzésről sem tudunk, miközben levegőt veszünk. Franny a regényben nem tud ezzel a tanítással mit kezdeni, depressziós lesz emiatt, értelmetlennek látja a saját életét, mert úgy érzi, nem tud a tanításnak megfelelni. A megoldás a regényben egyfajta felismerés lesz. Annak felismerése, hogy Isten végül is belül van…(Petőcz András)
•        Azt hinnénk, hogy kacagni könnyű. Sokan azt hiszik, tudnak nevetni.  Nem éppen. A nevetés ugyanis komoly dolog. Sajnos, mire kinőttünk a gyermekkorból, elfelejtettünk nevetni. Egy kisgyermek 320-szor nevet naponta. Egy felnőtt csupán hatszor, egy hét alatt. Vajon mi az oka ennek? Nem kellene olyanoknak lennünk, mint a gyermekek? Jézus is azt tanácsolja… Ahogy felnőtté váltunk, elkezdtek problémáink lenni, s azok gúzsba kötnek. Túlságosan komolyak lettünk. Elfelejtettünk fesztelenek, könnyedek, örömteliek lenni. És a gyermek ilyen. Ezért nevet ártatlanul, tisztán. Azt mondjuk, hogy az élet komoly, komolyan kell venni. És közben az élet röhög rajtunk… Kinevet minket (Doru O. Dumitru, humorista nyomán)
•        Medjugorje-i zarándoklatból tartott hazafelé egy busznyi hívő. A püspök is velük ment. Ő intézte az „idegenvezetést”. Néhány helyen megálltak, hogy a sofőrök is pihenjenek, illetve az utasok is megkönnyebbüljenek. Az országhatár előtt, az egyik benzinkútnál hosszabb szünet volt, kissé szét is széledtek. Amikor letelt az idő, a püspök kezdte beterelgetni a kisded nyájat a buszba.  Már úgy tűnt, mind felszálltak, amikor az idegenvezető rákérdezett:

– Mindenki itt van, hiányzik valaki?

Egy erőteljes hang hallatszott a busz hátsó részéből:

– Neem!

– Béla, pont a maga felesége nincs itt!!! – szólt vissza a püspök.

Mire emberünk így reagált:

– Nekem nem hiányzik!…

•        A medve, a sárkány meg az elefánt legyőzi a sast, csak idő kérdése.
•        Komám, hogy vannak a fiaid?

– Hát, a nagyobbik megnősült. A kicsike még jól van…

•       Észtország kitett egy táblát a Balti-tenger fölé: ez a mi légterünk! De a széle átért a szomszédba…Khm.

• †Boldog Apor Vilmost a gyulaiak a szívükbe zárták, hiszen két évtizedes plébánosi szolgálata alatt nagyon megszerették. Nem véletlen, hogy ott szentelték püspökké       is. Emléke a második világháború óta felnőtt nemzedékekben sem fakul. Még vannak élő szemtanúk, akik végigélték, ahogyan a győri püspököt a részeg katonák                halálosan megsebesítették. Épp a kovid idején, a bezárások előtti napon, a gyulai Almássy Múzeumban, az idegenvezető egy csoporttal odaért a kápolnába, ahol a               későbbi püspök misézni szokott. Elmagyarázta a helyszín érdekességét, és a padok között egyszer csak egy idős néni sírásra fakadt. A tárlat-vezető megkérdezte:

– Mi történt?

Mire a néni csak annyit mondott:

– Én akkor ott voltam…

•       Az angoloknak van egy találó kifejezésük a hour of the wolf / a farkasok órája, amikor minden ember úgy elaljasul, hogy bármit megtenne, bárkit elárulna, de nem tudja még, hogyan lesz vége. A farkasok órája azt az órát jelöli, amikor a legtöbb ember hal meg, amikor a legtöbb gyermek születik, amikor a legtöbb gyilkosságot elkövetik, amikor a tudatalatti a legközelebb kerül az ösztönök valóra váltásához. Ezt a magyarban hajnalnak, szürkületnek, pirkadatnak nevezik, ami korántsem fejezi ki olyan markánsan, mi minden történik ekkor. Amikor az álom valósággá válik. Ez egy különleges tudatállapot. Ingmar Bergman 1968-as filmjének is ezt a címet adta. A tudomány, akárcsak az álmot, a véletleneket, a megérzéseket kiutasítja a saját köreiből, a művészet viszont a saját látóhatárán széttárja és a kreativitás szférájába emeli… (Kontra Ferenc nyomán)
•        Miközben Franciaország lassan elveszti „gyarmatait”, a bevándorlók elözönlik, és gazdasága térdre rogy, az elmúlt hét évben az ország 40 legnagyobb vállalata 466 milliárd eurót fizetett ki a részvényeseknek.  Ugyanakkor 10 millió ember él a szegénységi küszöb alatt… A gazdag elit ellen tüntetők kezében meg nem látni francia zászlót. A baloldali prolik, antifák és hazátlan kommunisták vetése beérett. Ráadásul az is kiderült, hogy a francia bankokban befagyasztott 71 milliárd orosz vagyonból 42 milliárd eltűnt.
  Macron aggódik, mert egy orosz győzelem esetén erről számot kell adni…
•        Vargyas Lajos írja, hogy a Molnár Anna erdélyi székely népballadának Európában húsz változata ismert, ám egyikben sem olvasható a megbocsátás gesztusa. A magyar változatból világosan kiderül, hogy amikor hazamegy az asszony katonaruhában, és megkérdezi a férjétől, hogy befogadná-e, ha hazajönne a felesége, igen a válasz… Európának ebben is egyedit tudtunk adni. A megbocsátás magyar sajátosság. (Szakolczay Lajos nyomán)
•        Saját lábán szökött meg, de majd lábbal előre, vízszintesen fekve hozzák haza.
•        Az újabb amerikai merénylet után már látszik: lassan több a hülye, mint a bolond…
•        Az idős harangozó bácsi egyik mise előtt szóvá tette a plébánosnak:

– Plébános úr, vigyen kicsi ostyát, mert kevés van. Megszámoltam hét darab van!!!

– Maga hogy mert hozza nyúlni? – förmedt rá a plébános.

– Csak a bicska hegyivel néztem meg, – jött a döbbenetes válasz…

•        Ellopták Donald Tusk feleségének a Lexus márkájú autóját a ház elől. A rossznyelvek szerint a helyszínelők megtalálták Putyin 42. útlevelét, holott Putyin már rég meghalt. Meghalt, de már elmúlt… A tettes ellen körözést adtak ki. Vaszilij Armando Nintendó és sleppje valószínű sétahajóvá alakítják a járgányt, amelyen majd a turisták a tengerfenéki flórát és faunát tanulmányozzák.
•        Ferdinándy György író szokta mondani: „Miért csak a sajátjáról tud írni az ember? Annyi mindent ki lehetne találni! Mégis csak a megszenvedett valóság a hiteles…”
•        Menaságon történt nem olyan rég, hogy a bérmáláskor ebédre a kultúrházba invitálták a segédpüspököt, kíséretével együtt. A gondnok a fogadás izgalmának hevében egy üveges sörrel akart kedveskedni a főpásztornak, bicskáját is elővette, majd így szólt:

– Püspök úr, felcsináljam-e magának?…

•        A. Dvorak Új Világ (9.) szimfóniájának második tételében a döbbenetesen mély, lírai, lassú, szívszorító tétel, a Largo, a zeneszerző lelkében született, válaszként arra a nyomorra és szegénységre, amit Amerikában tartózkodásakor egy indián rezervátumban látott… Az új világ őt is megdöbbentette. Pedig ez nem most volt…
•        Vagy tíz éve annak, hogy a felcsíki bérmálási körúton a főpásztor fogadta az egyházközség gondnokának köszöntő szavait:

– Nagyszabású Érsek Úr! Úgy, örülünk…, úgy örülünk…-megint elakadt-, úgy örülünk…

Erre a plébános elmosolyodva odalépett és folytatta:

– Érsek atya, úgy örülünk, hogy ki sem tudjuk mondani…!!!

Majd átadta a virágcsokrot.

•        És tessék mondani, a nemzetközi jog melyik passzusában van leírva, hogy Amerika megszabhatja Európának, hogy legyen minimum gazdaságilag öngyilkos? És a népfelség elvén uralkodó választott képviselőknek milyen szabályok írják elő, hogy bármit megtehetnek, ha hatalomba kerülnek, akár a választóik kárára is? Mert jelenleg ez folyik, sok bugyuta tapsoló segítségével. Európa lakossága már tényleg nem képes az önvédelemre, csak az oroszoktól retteg?
•        – Édesapja, kezdődik az iskola, kéne nekem egy új cipő!

– Nincs pénzünk fiam!

– De hát anyu most vett magának egy új cipőt!

– Azért nincs, fiam.

•        Ha valaki gonosz, akkor a magas intelligencia csak súlyosbító körülmény, az illetőt pedig még veszélyesebbé teszi. A bolsevikokról  azt már tudjuk, hogy gonoszok. Ha az is kiderül róluk, hogy netalán okosok is, – bár erre eddig nincsenek jelek -, akkor kell ellenük igazán felvenni a harcot, mert a gonosz+okos a világ igazi és legnagyobb gazembereit produkálja. A gonosz+buta azért támadja a rendet, mert a saját sikertelenségéért mindenki mást, – csak saját magát nem -, hibáztat(ja).

A gonosz+okos egészen más motivációkkal rendelkezik, ö uralkodni akar mások felett, ezért támadja a rendet. Tehát a gonosz mindkét változata a rendet támadja, ez       adja a szövetségük alapját. De a gonosz+okos csak addig szövetkezik a gonosz+butával, amíg segítségével meg nem szerzi a hatalmat. Ha ez megtörtént, a                       gonosz+okos a gonosz+butát is maga alá gyűri, sőt még jobban aláveti őket, mint a „semlegeseket”, hiszen az előbbieket sokkal könnyebb becsapni. Ez a tömör                   tanulság a bolsevizmusból, de ezt látjuk ma is a globál-szabadelvű próbálkozások kapcsán is.

•        Számomra érthetetlen! Az oroszok nem akarnak békülni, pedig az ukránok mindent megtesznek a béke érdekében. Nemcsak védekeznek, egyenesen lövik az oroszokat. Még ez se elég nekik?
•        Egy jól megválasztott történet sokszor többet ad, jobban megragad, élénkebben közöl valami fontosat, mint egy szekérderékra való adat…(Lackfi János)
•        A békebeli kommunista világban történt. Egyik falu plébánosa megrökönyödve látja, hogy János bácsi jön ki a pártgyűlésből. Számon is kéri a bácsit:

– János bácsi, maga miért volt pártgyűlésen?

A bácsi dadogós volt:

– Tu-tudja plébános úr, e-elmentem a pé-ppénzért. Mert ott a pá-párttitkár elvtárs aa-azt mondta, ho-hogy nincs Isten. O-osztán elmentem a te-templomba es, o-ott a pap meg azt mondta, ho-hogy van Isten. S o-ott es fizetni kellett…Mi meg i-ingyen hallgassunk!

•        Trump egy igazi napraforgó! Ha Putyinnal beszél, akkor Putyinnak van igaza. Ha egy korccsal beszél, akkor a korcsnak van igaza. Már nagyon unalmas, hogy minden nap mást mondd! Leesne a szalmakazal a fejéről, ha mondjuk, a kubaiakat Putyin felfegyverezné, ugyanúgy, ahogy Trump teszi Ukrajnával…
•        Az egykori Etelköz, a mai Moldva olyan, mint egy hatalmas szív, ami szívja és löki az erekben a vért. Néha évszádonként dobban egyet, néha gyakrabban. Szívja és löki a magyarságot. A honfoglaláskor kilökte magából, áthajtotta a Kárpátokon. A középkorban magába szívta, aztán a XVI. századtól ismét kihajtotta őket. Madéfalva táján, s még egy jó ideig befogadta a menekülteket […], aztán az utóbbi évtizedekben ismét kilöki, valósággal kihajítja a csángómagyarokat… (hozzátehetjük: a székelyeket is…szerk.-megj.) (Halász Péter)
•        19 millió ember zenél Németországban. Több mint 130 hivatásos zenekarral (köztük körülbelül 80 színházi zenekarral, 30 koncertzenekarral és 13 rádiózenekarral) a világ legnagyobb zenekar-koncentrációjával rendelkezik. A Frankfurti Rádió-Szimfónikusok az egyike ezeknek, és a németországi közszolgálati műsorszolgáltatás mintegy 8 milliárd eurós teljes éves költségvetéséből finanszírozzák (háztartásonként körülbelül havi 18 eurós törvényes hozzájárulás). 2014-ben a német színházi és zenekari táj az emberiség szellemi kulturális örökségeként felkerült az UNESCO listájára.
•        A jelen pedig, ha mindig jelen maradna, s nem zuhanna a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság… (Szent Ágoston)
•        Az Amazonas a torkolatvidékén édesvízzé változtatja a sós hullámhegyekkel nyomasztó óceánt… (Kovács István)
•        Megboldogult Lukács atya, a Csíksomlyói Babba Mária nagy tisztelője és „kutatója” (†Daczó Árpád Lukács OFM, szerk. megj.) még Kosteleken szolgált, amikor egy súlyos beteghez hívták, hogy adná fel neki a betegek kenetét és a szent Útravalót. Nosza meg is ígérte, hogy hamarosan elmegy a családhoz, hiszen IMZ motorja csak neki volt, és avval hamar megközelíthette a hegyi falu lakóit. Igen ám, de közbejött valami, s a barát elruccant Budapestre. Úgy két hét múlva, amikor előkerült, hívatta a somlyói házfőnök:

– Lukács atya, hogy van a beteged, akit el kellett látnod?

– Már jobban van, felelte hirtelen a plébános.

–Jobban a csudát, a múlt héten eltemettük…! – horkant fel a gvárgyián…

• Egyszer közvélemény-kutatást végeztem, mi a szeretet mértékegysége, és remek megoldások futottak be:

–   A szó nélkül víztelenített kerti csap ősszel…

–      Macskaszőr a levesben…

–      Már a mesében is benne van: a só…

–      Az önként át nem szakított célszalagok száma…

–      A szeretetet „nyugiban” mérjük. Azaz nyugodtan hibázhatsz…

–      A lenyelt káromkodások száma, amikor rálépek egy legóra… (Lackfi János)