Szerdán, március 4-én több városban is megszólalnak a vészjelző szirénák. Amit a lakosságnak tudnia kell
KÖZLEMÉNY. Március 4-én, szerdán 10:00 és 11:00 között több romániai városban is bekapcsolják a közbiztonsági riasztó szirénákat a „Sirénák szerdája” elnevezésű országos gyakorlat keretében. A Vészhelyzeti Főfelügyelőség képviselői szerint ez csak a riasztórendszerek tesztelése, és nincs ok a pánikra.
A gyakorlat a február 26-tól március 4-ig tartó „Polgári Védelmi Hét” része, amelynek célja az elektromos és elektronikus szirénák működésének, valamint a lakosságnak szóló riasztási üzenetek továbbításának tesztelése.
Hogyan fog szólni a riasztási jelzés?
A riasztási jelzés öt hangból áll, amelyek mindegyike 16 másodpercig tart, és közöttük 10 másodperces szünetek vannak. A hatóságok azt tanácsolják a polgároknak, hogy maradjanak nyugodtak, és vegyék tudomásul, hogy ez a nemzeti riasztási rendszer rutin tesztje.
49 év telt el az 1977-es földrengés óta
A március 4-i dátumnak szimbolikus jelentősége is van. Ezen a napon 49 év telt el az 1977-es pusztító földrengés óta, amelynek magnitúdója 7,4 Mw, mélysége pedig 94 kilométer volt.
A földrengés este 9:21-kor következett be és 56 másodpercig tartott, ami Románia közelmúltjának legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozta. Országszerte 1578 ember vesztette életét, köztük 1424 Bukarestben, és további 11 321-en megsérültek. A fővárosban 32 magas vagy közepes magasságú épület dőlt össze, és közel 33 000 otthon szenvedett súlyos károkat. Körülbelül 200 000 embert érintett közvetlenül.
Kórházak, iskolák, óvodák, diákotthonok és történelmi emlékművek is megrongálódtak. A összeomlott ikonikus épületek között voltak a Magheru és Nicolae Bălcescu sugárúton álló épületek, valamint a főváros több kerületében található lakóházak. A Fundeni Kórház és a Sürgősségi Kórház súlyos károkat szenvedett, ezért a betegeket evakuálni kellett.
Az akkor életüket vesztett személyiségek között volt Toma Caragiu színész, Alexandru Bocăneț rendező és Doina Badea énekesnő.
Románia, magas szeizmikus kockázatú ország
Románia továbbra is magas szeizmikus kockázatú ország, főként a Vrancea térségben tapasztalható aktivitás miatt. A mai ország területén valaha mért legerősebb földrengés 1802-ben történt, szintén Vranceában, és „nagy földrengés” néven ismert. A rengés hatalmas területen, Moszkvától Konstantinápolyig érezhető volt.
A szerdai gyakorlat ezért nem csupán technikai teszt, hanem a vészhelyzetekre való felkészültség fontosságának tudatosítására is alkalom. A hatóságok arra ösztönzik a lakosságot, hogy hivatalos forrásokból szerezzenek információkat, és ismerjék a földrengés vagy más természeti katasztrófa esetén alkalmazandó önvédelmi intézkedéseket.
