A Szent György nap eredete, népszokások, hagyományok
Április 24-e, Szent György napja közeledtével az emberek már izgatottan várják a tavasz hivatalos érkezését. Ezen a napon, mondja a népi bölcsesség, már „kalapáccsal se lehet visszaverni a füvet a földbe”, annyira kinyíltak a virágok és zöldellnek a növények. Habár az elmúlt napok időjárása nem mindig tükrözte ezt a várakozást, mégis sokan remélik, hogy a Szent György napja ténylegesen hoz majd magával egy meleg, tavaszi fordulatot.
Az ünnep eredete nagyon régre nyúlik vissza az időben, egészen az ókori Rómáig, ahol Palilia néven ismerték ezt az ünnepet. A Palilia egy pásztorünnep volt, amikor a pásztorok tisztították az istállókat, és meghintették őket babérágakkal és vízbe mártott ágakkal. A szalmatűz füstjével megtisztították magukat és jószágukat. Ebből az időből ered az az ünnepi hagyomány is, hogy ezen a napon először hajtják ki az állataikat legelni.
Az ünnep legendás alakja Szent György, aki Kappadókiából származó katonatisztként élt. Anyja hatására a keresztény hitre tért, és a pogányság ellen harcolt. Keresztény hitéért 303-ban kivégezték. Szent Györgynek számos legendája van, de talán a legismertebb az, amelyben egy sárkányt ölt meg. A legenda szerint egy városban, Líbia Silenában élt egy sárkány, amely mérgező leheletével sok embert megöl. A lakosok naponta két bárányt és egy embert áldoztak neki, hogy elkerüljék a pusztulást. Amikor már alig volt bárány a környéken, úgy döntöttek, minden nap egy bárányt és egy embert áldoznak fel. Egyik nap a király lányára került a sor, de Szent György megjelent, és megölte a sárkányt, így megmentve a királylányt és a várost.
Szent Györgyöt általában lóval ábrázolják, piros kereszttel egy fehér zászlón, pajzzsal és lándzsával, a sárkányt ölve. Őt sokan bajban segítő szentként tisztelik, és sokféle csoport, köztük a cserkészek és a lovasok is védőszentjeként tekintenek rá.
Az ünnephez kapcsolódó népszokások és hagyományok szerte Európában élnek. Például Kőszegen egy több mint 280 éves könyvben minden évben ugyanazon a napon rajzolják be a szőlőhajtásokat, hogy megjósolják a majdani termést. A könyvben feljegyzéseket találunk a tavaszi fagyokról, a jégverésekről és az időjárás hatásáról a szőlő érésekor.
Szent György napján számos más hagyomány is él, például a harmatszedés, amelyet sokan egészségmegőrző és szépségápoló rituáléként végeznek. A nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentik, hogy szebbre süljön a kenyér.
Az ünnep jelentőségét mutatja az is, hogy sok helyen ezen a napon tartják a második törvénynapjukat a szőlőtermő vidékeken. A hegybíró vezetésével megvizsgálják a gyepűt és ítélkeznek a közösségi ügyekben.
Szent György napja nemcsak egy tavaszi ünnep, hanem egy hosszú hagyományokkal és legendákkal rendelkező ünnep is, amely szerte Európában és a világ más részein is nagy jelentőséggel bír.
