A Duna történelmi mélyponton: a szélsőséges aszály és a klímaváltozás példátlan válság felé sodorja Európa második leghosszabb folyóját
ROMÁNIA. A Duna az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb időszakát éli: a folyó vízhozama Romániába való belépésénél a 1985-ben mért történelmi minimum alá csökkent. A szakértők szerint a jelenség elsődleges oka a rendkívüli hidrológiai aszály és a klímaváltozás hatása, a helyzet pedig a következő években tovább romolhat, ha nem sikerül jelentősen mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Roxana Bojariu klimatológus szerint Közép- és Kelet-Európa, így a Duna vízgyűjtő területének vízkészletei egyre gyorsabban csökkennek a globális felmelegedés következtében. Az egyre gyakoribb hőhullámok és a hosszabb aszályos időszakok jelentősen visszafogják a folyók vízhozamát, hatásuk pedig különösen a nyári hónapokban érezhető.
A szakember hangsúlyozta: a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátások csökkentése kulcsfontosságú a globális felmelegedés lassítása és a szélsőséges időjárási jelenségek – például az aszályok, a hőhullámok és a vegetációtüzek – mérséklése érdekében. Európa közel kétszer olyan gyors ütemben melegszik, mint a világátlag, ami tovább növeli a kontinens sérülékenységét.
A szakértők cáfolják az összeesküvés-elméleteket
A Duna rendkívül alacsony vízállása kapcsán több összeesküvés-elmélet is elterjedt. Egyesek szerint a vízhiány mesterséges vízvisszatartás, mások szerint pedig az ukrajnai Bisztroje-csatorna kotrása miatt alakult ki.
Roxana Bojariu határozottan visszautasítja ezeket az állításokat, hangsúlyozva, hogy nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná ezeket az elméleteket. A valós ok a Duna felső és középső vízgyűjtő területén kialakult súlyos hidrológiai aszály, amely elsősorban az Alpok és más európai hegységek csapadék- és hókészleteinek csökkenésével függ össze.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízhozama
A Román Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet becslése szerint a Duna vízhozama a romániai Baziașnál mindössze 1350 köbméter másodpercenként, ami alacsonyabb az 1985-ben mért 1400 köbméter/másodpercestörténelmi minimumnál.
Összehasonlításképpen: augusztus hónap sokéves átlagos vízhozama 3900 köbméter másodpercenként, ami jól mutatja a jelenlegi hidrológiai hiány mértékét. Bár a következő napokra csapadékot jeleznek a Duna vízgyűjtő területén, a szakemberek szerint ez nem lesz elegendő a rendkívüli aszály következményeinek enyhítésére.
Súlyos következmények az energiatermelésre és a gazdaságra
A Duna vízszintjének drasztikus csökkenése már most komoly hatással van Románia energiarendszerére. Az elégtelen vízhozam miatt ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 1-es blokkját, mivel a reaktor hűtéséhez szükséges vízmennyiség már nem áll rendelkezésre megfelelő mértékben.
A hajózás is jelentős nehézségekkel küzd: számos uszály csak részleges rakománnyal közlekedik, a folyami áruszállítás pedig több dunai szakaszon is akadályokba ütközik.
A veszélyre már 2024-ben figyelmeztettek
A jelenlegi helyzet megerősíti a 2024-ben elfogadott Nemzeti Klímaalkalmazkodási Stratégia előrejelzéseit. A dokumentum már akkor figyelmeztetett arra, hogy a magasabb hőmérséklet, a csapadék csökkenése és a hótakaró visszaszorulása nyáron jelentősen mérsékli a folyók vízhozamát, ami veszélyezteti az ivóvízellátást, valamint a víz- és atomenergia-termelést.
A klímamodellek szerint a nyári csapadékmennyiség a század közepéig tovább csökkenhet, különösen Dobrudzsában, a Bărăgan térségében és Románia nyugati részén – azokban a régiókban, amelyek már most is különösen érzékenyek az aszályra.
Sürgős intézkedésekre van szükség
A kormányzati stratégia az energiatárolási kapacitások bővítését, az elektromos hálózat korszerűsítését, a decentralizált energiatermelés fejlesztését és az energiahatékonyság növelését javasolja. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ezek közül számos intézkedés egyelőre csak tervezési szakaszban van, és hiányzik a megvalósításukhoz szükséges világos ütemterv.
Ha nem valósulnak meg gyors beruházások és hatékony klímaalkalmazkodási intézkedések, Románia a jövőben egyre gyakrabban szembesülhet súlyos aszályokkal, a Duna rekordalacsony vízszintjével, valamint ezek gazdaságra, mezőgazdaságra és az ország energiabiztonságára gyakorolt jelentős következményeivel.
