Október 6. – Az aradi vértanúk emléknapja: 177 éve végezték ki a szabadságharc tizenhárom hősét

EMLÉKEZÉS. Október 6-án az aradi vértanúkra és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás áldozataira emlékezünk. 1849-ben ezen a napon Aradon tizenhárom honvédtisztet végeztek ki, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. 2001 óta október 6. Magyarország nemzeti gyásznapja.
Az 1848–49-es szabadságharc bukása után kemény megtorlás következett. A világosi fegyverletételt követően a honvédsereg több vezetőjét hadbíróság elé állították, felségsértéssel és lázadással vádolták őket. Az aradi haditörvényszék 1849 szeptemberében hozta meg a halálos ítéleteket.
Tizenhárom név, amely a szabadság jelképévé vált
1849. október 6-án Aradon kivégezték Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.
A tizenhárom vértanú közül négyet golyó által, kilencet pedig kötél által végeztek ki. Bár a köznyelvben aradi tizenhárom tábornokként emlékezünk rájuk, Lázár Vilmos ezredesi rangot viselt.
Ugyanezen a napon Pesten, az Újépület udvarán kivégezték gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét is. A kivégzések időpontjának megválasztása sem volt véletlen: október 6. az egy évvel korábbi bécsi forradalom egyik fontos eseményének évfordulója volt.
Arad, a „magyar Golgota”
Az aradi kivégzések hamar a szabadságharc utáni megtorlás jelképévé váltak. Kossuth Lajos később „magyar Golgotának” nevezte Aradot.
A vértanúkra azonban hosszú ideig nem lehetett szabadon, nyilvánosan emlékezni. A kiegyezést követően kezdődhetett meg emlékük szélesebb körű ápolása. A kivégzés helyszínén 1871-ben emlékkövet állítottak, a ma is ismert obeliszket pedig 1881-ben emelték.
Az aradi vértanúk emlékezete azóta messze túlmutat egy történelmi esemény felidézésén. Nevük a magyar történelmi emlékezetben a szabadságért vállalt áldozat, a hazaszeretet, a katonai becsület és a kitartás szimbólumává vált.
2001 óta nemzeti gyásznap
A magyar kormány 2001-ben nyilvánította október 6-át nemzeti gyásznappá. Ezen a napon Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben is megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk és a szabadságharc megtorlásának áldozatai tiszteletére. Magyarország nemzeti lobogóját a gyász jeleként félárbócon tartják.
177 év telt el 1849. október 6. óta, de az aradi tizenhármak története ma is a magyar nemzeti emlékezet egyik meghatározó része. Október 6. nemcsak a gyász, hanem a szabadságért vállalt áldozat előtti tisztelgés napja is.



