Nagyboldogasszony ünnepe – Szűz Mária Mennybevételének ünneplése
ÜNNEP. Augusztus 15-én a katolikus egyház egyik legjelentősebb ünnepét tartja: Nagyboldogasszony napját, amely Szűz Mária halálát és mennybevételét hivatott megemlékezni. Ez az ünnep, amely Jeruzsálemben már az 5. században is ismert volt, később az egész keresztény világban elterjedt, és a katolikus liturgiában fontos szerepet kapott.
Az ünnep gyökerei egészen az ősegyházig nyúlnak vissza, ahol a hívők már évszázadok óta tisztelték Máriát, mint a Megváltó édesanyját. A hagyomány szerint Jézus nem engedte, hogy Mária teste földi enyészetbe jusson, hanem röviddel halála után feltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ez a népi jámborságban is mélyen gyökerező hit XII. Piusz pápa 1950-ben hittétellé emelte.
A katolikus hívők számára Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, ami azt jelenti, hogy ezen a napon részt kell venniük a szentmisén. Romániában ez a nap hivatalos munkaszüneti nap, amelyet a kormány gyakran hosszú hétvégével köt össze, hogy a közalkalmazottak több pihenőidőt élvezhessenek.
Nagyboldogasszony ünnepe nemcsak vallási, hanem kulturális jelentőséggel is bír, mivel emlékeztet bennünket Mária tiszteletére és a keresztény hagyományok ápolásának fontosságára. Az ünnep során a hívők megemlékeznek Szűz Mária elszenderedéséről és mennybemeneteléről, miközben közösségükben is megerősítik hitüket és összetartozásukat.
